nincs már másom, csak a lelkem Harpagonként őrzöm-védem magmamélyen sincs már hitem gazdagító szerelemben   ami volt, az húsom rágta hiányosra harapott bedunsztoltam hát magamból az épen maradt darabot   mért nyitnám ki éppen neked a régen lezárt üveget? visszhang nélkül miért…