- Hol vagyok? - A mennyországban. Pontosabban ez itt a recepció. Én vagyok a beosztásért felelős arkangyal. - Istenem... Mindig hittem a Paradicsomban, de ilyen szépséget álmodni se mertem.. - Jó, jó, félreállnál egy kicsit? Üdvözöllek a mennyben, don Carlos! Itt a VIP kártyád. Ez nyitja a…

  (Vörös rózsa, vörös rózsa... Megvan.) - Jó estét! Azt hiszem, rám vár. - Ó, jó estét! Örülök, hogy megismerhetem. Endre vagyok. - Katalin. (A standard 170 centiből már automatikusan levonok ötöt, de így is csak a vállamig ér. Mi ez a kényszeres füllentés a magasságukról? Nem írtam minimum…

    nincs már másom, csak a lelkem Harpagonként őrzöm-védem magmamélyen sincs már hitem gazdagító szerelemben   ami volt, az húsom rágta hiányosra harapott bedunsztoltam hát magamból az épen maradt darabot   mért nyitnám ki éppen neked a régen lezárt üveget? visszhang nélkül miért…